Ugrás a fő tartalomhoz Ugrás az elérhetőséghez

Helytörténet

Tiszadorogma (Dorogma) Árpád-kori település. Nevét már 1200 körül említette oklevél Drugma néven.
  • 1320-ban Dorogma, 1328-ban Durugman, Durugma, Doregma, Doregna, Dorogina formákban írták.
  • Révje már Anonymus honfoglalás történetében is szóba került, mint amelyen magyarok keltek át a Tisza túloldalára, ami bizonyossá teszi, hogy 1200 körül fontos révhely volt.
  • 1200 körül már említik az idevezető utat is, Pély határjárásában.
  • 1320-ban Dorogmai Lőrincet, mint királyi embert említik Montaj és Bábolna iktatásánál.
  • 1328-ban már említik Szent Mihályról elnevezett egyházát és papját is.
  • 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 7 garas pápai tizedet fizetett.
  • 1347-1348-ban Örsúr nemzetségbeli családok osztoztak meg rajta.
  • A 20. század elején Borsod vármegye Mezőcsáti járásához tartozott.
  • 1910-ben 1255 magyar lakosa volt. Ebből 150 római katolikus, 1040 református, 63 izraelita volt.


A 3. számú főútról megközelíthető Mezőkövesden át, vagy Nyékládházánál letérve a főútról Mezőcsáton keresztül.
Határában nagyobb őskori település nyomait találták meg. A révet, ami mellett a település kialakult, Anonymus Gesta Hungaroruma is említi: "Miután győzedelmesen beszáguldozták Szamos-Körösök közét, Szabolcs és Tuhutum vezérek A DOROGMAI réven átkelve visszatértek Árpádhoz: a fejedelem pedig a Dorogmával szemben elterülő földeket Hohat kun vitéznek ajándékozta..."
Nevét a középkori oklevelekben Durugma, Durugman, Doregma stb. alakokban találjuk. A XIV. századtól az oklevelekben már Dorogmaként szerepel. A XVII. században a Csanádiak a fő birtokosok.
A mai település új keletű, a korábbi település házai és temploma ugyanis a Tisza áradásainak estek áldozatul. A falu életét a kezdetektől fogva meghatározta a folyó közelsége. Ma is elsősorban ezért jönnek ide a turisták. A természet barátait csábítja a Tisza-tó állat- és növényvilága és a Mezőségi Tájvédelmi Körzet flórája és faunája.

A településen még ma is megtekinthetjük a hagyományos népi kismesterség, a vesszőfonás művelőit és munkáikat.
Tiszadorogma, illetve a két szomszéd település: Tiszavalk és Tiszabábolna lakossága elkezdett egy komplex kistérségi ökorehabilitációs terület- és vállalkozásfejlesztési programot.
(Részleteket lásd Tiszabábolna helytörténeténél.)

Minden jog fenntartva © 2024 Tiszadorogma