Hasznos Linkek

 

 

 

Látogatók

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa2
mod_vvisit_counterTegnap13
mod_vvisit_counterA héten15
mod_vvisit_counterElőző héten95
mod_vvisit_counterA hónapban247
mod_vvisit_counterAz előző hónapban394
mod_vvisit_counterÖsszesen1088709
Ma 2024. március 19., kedd, József és Bánk napja van. Holnap Klaudia napja lesz.

Helytörténet

FacebookIWIW megosztásGoogle könyvjelzőTwitter

Tiszadorogma (Dorogma) Árpád-kori település. Nevét már 1200 körül említette oklevél Drugma néven.
1320-ban Dorogma, 1328-ban Durugman, Durugma, Doregma, Doregna, Dorogina formákban írták.
Révje már Anonymus honfoglalás történetében is szóba került, mint amelyen magyarok keltek át a Tisza túloldalára, ami bizonyossá teszi, hogy 1200 körül fontos révhely volt.
1200 körül már említik az idevezető utat is, Pély határjárásában.
1320-ban Dorogmai Lőrincet, mint királyi embert említik Montaj és Bábolna iktatásánál.
1328-ban már említik Szent Mihályról elnevezett egyházát és papját is.
1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 7 garas pápai tizedet fizetett.
1347-1348-ban Örsúr nemzetségbeli családok osztoztak meg rajta.
A 20. század elején Borsod vármegye Mezőcsáti járásához tartozott.
1910-ben 1255 magyar lakosa volt. Ebből 150 római katolikus, 1040 református, 63 izraelita volt.

A 3. számú főútról megközelíthető Mezőkövesden át, vagy Nyékládházánál letérve a főútról Mezőcsáton keresztül.
Határában nagyobb őskori település nyomait találták meg. A révet, ami mellett a település kialakult, Anonymus Gesta Hungaroruma is említi: "Miután győzedelmesen beszáguldozták Szamos-Körösök közét, Szabolcs és Tuhutum vezérek A DOROGMAI réven átkelve visszatértek Árpádhoz: a fejedelem pedig a Dorogmával szemben elterülő földeket Hohat kun vitéznek ajándékozta..."
Nevét a középkori oklevelekben Durugma, Durugman, Doregma stb. alakokban találjuk. A XIV. századtól az oklevelekben már Dorogmaként szerepel. A XVII. században a Csanádiak a fő birtokosok.
A mai település új keletű, a korábbi település házai és temploma ugyanis a Tisza áradásainak estek áldozatul. A falu életét a kezdetektől fogva meghatározta a folyó közelsége. Ma is elsősorban ezért jönnek ide a turisták. A természet barátait csábítja a Tisza-tó állat- és növényvilága és a Mezőségi Tájvédelmi Körzet flórája és faunája.

A településen még ma is megtekinthetjük a hagyományos népi kismesterség, a vesszőfonás művelőit és munkáikat.
Tiszadorogma, illetve a két szomszéd település: Tiszavalk és Tiszabábolna lakossága elkezdett egy komplex kistérségi ökorehabilitációs terület- és vállalkozásfejlesztési programot.
(Részleteket lásd Tiszabábolna helytörténeténél.)




Címer

A címer ovális alakú, sárgaréz fogja körül „TISZADOROGMA KÖZSÉG ANNO 1717” felirattal. Az 1717-s felirat arra utal, hogy a XVIII. sz. elején készült el a község első pecsétje, a címer ennek alapján készült.
A kék színű víztükör fölött jobbra, illetve balra úszó hal látható. A halak formájáról megállapítható, hogy a pontyfélék családjába tartoznak. A halszimbólum arra utal, hogy a XVIII. sz. elején a Tisza uralta a tájat, és öntéseiben bőven termett a hal, amely fontos néptáplálék volt.